J.D. Salinger: Franny és Zooey

j-d-salingerfranny-s-zooey

„Figyelsz? A nézőtéren senki nincs, aki ne Seymour Kövér Hölgye lenne. … És nem tudod – most figyelj jól ide –, nem tudod ki is tulajdonképpen ez a Kövér Hölgy? Ugyan már, bébi. Ugyan már. Maga Krisztus, maga Krisztus.”

A 20. századi amerikai író, Jerome David Salinger neve hallatán elsőre valószínűleg Holden Caulfield három napjának története jut eszünkbe, ami Zabhegyező címmel vált világsikerré. A Glass család történetének megírásába már a Kilenc történet című novelláskötetében kezdett bele, ám végül sosem készült el a teljes krónika. Az 1955-ben és 1957-ban külön, majd 1961-ben együtt megjelent két története a Franny és Zooey is a család két tagjáról szól, akiket idősebb bátyjaik Buddy és Seymour csodagyerekeknek neveltek, így nehezen illeszkednek be környezetükbe.

Franny végzős egyetemista, aki egy hétvégén barátjához utazik. Egy népszerű étteremben beszélgetnek, mikor szóba kerül Franny borsózöld vászonkötésű könyvecskéje, melyet mindenhova magával hord. Franny elkezd mesélni róla, közben nem eszik semmit, egyre hevesebben, egyre fanatikusabban meséli a történetet, mely arról szól, hogyan lehet szüntelenül imádkozni, és hogy a legfontosabb, amit ismételni kell, hogy: „Uram, Jézus Krisztus, könyörülj rajtam.” Mikor azonban elindul a mosdó felé, az izgalomtól összeesik, de miközben ápolják, ajka csak mozog, egyre csak mozog.

Története a második részben folytatódik, ahol megismerkedünk a család többi tagjával, és tragédiájukkal is. A legidősebb fiú, Seymour öngyilkosságot követett el, az utána következő testvér, Buddy pedig író lett. Közös tulajdonságuk a megszállottság. A náluk kicsit fiatalabb fivérek ikrek – az egyikük lelkész, a másik pedig háborús halott. A két legkisebb gyermek pedig Zooey, a mindennel elégedetlen 25 éves tévészínész, és Franny. Ők az idősebb testvérek csodatanítványai, akik nehezen találják helyüket a társadalomban. Zooey próbálja lelkileg is ápolgatni húgát a zűrös hétvége után, miközben próbálja maga is megérteni, hogy miért olyan fontosak számára az imádság szavai. Életüket viszont bátyjaik hagyatéka nyomán körbeveszi a vallások, megjelenik a zen buddhizmus, a hindu védántá. Végül mégis úgy tűnik, hogy Krisztus jelenlétében találja meg Franny a nyugalmat. Ő a Kövér Hölgy, akinek minden előadást játszani kell, vagyis akinek élnünk kell.

Misztikus, filozofikus, de egyben hétköznapi témákat is boncolgat a két elbeszélés. A New York Times Fiction Best Seller listáját 25 hétig vezette, ám a kritikusok véleménye megoszlik róla. John Updike kiemeli a nyugtalan hangulatot keltő stílust, a szereplők jellemzésének mesteriességét, George Steiner azonban formátlan műnek tartja. Számunkra viszont talán nem is ez a legfontosabb. Salinger a huszonévesek világát tárja elénk, így nem olyan nehéz beleélni magunkat egy-egy részletbe, és ezzel gondolkodásra késztet. Vajon minket, véleményünket, világképünket mennyire befolyásol egy-egy könyv, a családunk, a környezetünk? Ti ki szoktátok mindig pucolni a cipőtöket Krisztusnak?

Hanesz Júlia

J.D. Salinger: Franny és Zooey

Európa Könyvkiadó Kft., 2014

268 oldal