TALI

Mi az a TALI? Gyülekezetünk egyik programja, mely segíteni szeretne, hogy az Istennel való kapcsolatod egyre jobban elmélyüljön. Hogyan működik a TALI (TALálkozzunk Imádkozni!)? Találj két szimpatikus embert (lehet gyülekezeti tag, vagy sem), akikkel hetente találkoztok egy fél órára – tetszőleges helyen és időben – azért, hogy

(1) beszélgessetek arról, ki hogy van,

(2) együtt olvassátok a Bibliát és

(3) közösen imádkozzatok.

Pofon egyszerű, mégis hihetetlen erő van az ilyen találkozásokban, mert megvalósul, amit Jézus ígért: ha ketten, vagy hárman összegyűlünk a nevében, ő ott van.

A TALI-t teljesen SZABADON formálhatjátok. Összeszedtünk viszont néhány tanácsot, amik segíthetnek, hogy megtaláljátok a számotokra leginkább megfelelő formát, hogy a találkozásotok valóban hasznos legyen:

  • Figyeljetek a rövidségre: mind a három körben (ki hogy van; bibliaolvasás és az üzenetével kapcsolatos személyes gondolataink megosztása; imádkozás) próbáljatok rövidek lenni, hogy az egész alkalom lehetőség szerint ne legyen hosszabb fél órától, így a következő találkozásotok előtt senkinek nem fog eszébe jutni: Ajj, már megint el fogjuk húzni…! 😀 Ebben segíthet, ha óra előtt találkoztok, és mindenki tudja, xx:yy-ra be kell fejezni. Természetesen, ha mindhárman igénylitek, hogy tovább tartson fél órától, hajrá 😀
  • Fordítsatok időt a megfelelő helyszín kiválasztására, amit  mindenki a lehető legkevesebb idő alatt tud megközelteni, hogy ne kelljen senkinek háromnegyed órát utaznia az alkalom előtt és után, mert így a teljes TALI több, mint egy órát venne el az idődből. Ez sem túl motiváló… 😀 Az Egyetemi Templomba pl. szinte bármikor jöhettek órák közben. Keressétek Barbit, vagy Gergőt, hogy átbeszéljétek, mikor jönnétek.
  • Javasoljuk, hogy hetente találkozzatok, mert így válhat az életritmusod részévé a találkozás és így indíthat el változásokat az életedben. Ha ritkábban találkoztok, mondjuk kéthetente, előfordulhat, hogy ha kimaradna egy alkalom, akkor egy hónapban már csak egyszer találkoznátok. De természetesen ez a javaslat sincs kőbe vésve.
  • Legalább egy ember imádkozzon hangosan közületek. Az imádkozás egy nagyon intim dolog és idő kell hozzá, míg valaki eljut odáig, hogy hangosan imádkozzon. Fokozatosan fog kialakulni közöttetek olyan kapcsolat a csoportban, hogy meg mertek nyílni egymás előtt akár imdáságban is. Ha egy valaki már mer hangosan imádkozni közöttetek, nem akadály, hogy valaki “megtörje a csendet”, és ha más is úgy érezné a csoportban, hogy eljött az alkalom, könnyebb csatlakoznia hozzá. Természetesen Isten hallja a magunkban elmondott imádságokat is, nem ezért jó, ha így imádkoztok. Nagyon személyessé teszi a közösségeteket, amikor hallod, hogy valaki érted imádkozik és másnak segítesz, ha hallja, hogy érte mondasz imát. Javasoljuk hangosan mondjátok el a szabad imáskozás után a Mi Atyánkot is. Ez a hangos imádság felé is lehet egy lépés számotokra, illetve az Istennel való kapcoslatotokat is mélyíti.
  • Ezek csak javaslatok. SZABADON alakítsátok a saját TALItokat. A lényeg, hogy ápolja, segítse az Istennel való kapcsolatotokat, melyben közösen növekedtek, formálódtok és egy örömtelibb keresztyénséget élhettek meg a hétköznapokban.

Level 2: Ha annyit kaptok az alkalmak során, hogy másokkal is szeretnétek megosztani, egyenként keressetek másik két-két embert, akikkel szintén találkoztok egy fél órára hetente.

Próbáld ki, és oszd meg velünk is a tapasztalataidat/javaslataidat.  Addig is, ezekhez a találkozásokhoz készítettük az alábbi gondolatébresztőket, amiket egy TALI alkalmával felolvashattok a bibliakolvasást követően.

Lukács evangéliuma

1,1-4: Neked és nekem már kézenfekvő, hogy kezünkben/telefonunkon ott a Biblia, elérhetőek az evangéliumok, Jézus életének története. Annyira egyértelmű, hogy nem is gondolkodunk el rajta, hogy mindez mire jó, mire használhatjuk. Lukács célja az volt, hogy bemutassa, hogy mennyire biztos és szilárd az, amire a hitünket építjük. Hogy megismerhessük és hogy dönthessünk mellette annak alapján, amit mi, a leírtakon keresztül megtapasztalunk. Vágj bele ebbe az izgalmas utazásba és keress egy olyan dolgot, amikor neked segített az, hogy olvashattad a Bibliát, mert ez segített neked a hitedben, az Isten megismerésében.

1,5-25: Zakariás és Erzsébet. Egy hitben járó idős pár, akikre talán senki semmi rosszat nem tudott mondani. Mégsem lehetett gyermekük. Isten büntetése lenne ez valami titkos bűn miatt, amiről senki nem tud? Nem így van, ez világosan kiderül az igerészből. Nem így működik a világ – hála Istennek – hogy vissza tudnánk következtetni: Nem úgy megy az iskolában, ahogy szeretnénk, nem úgy alakul a párkeresésünk/párkapcsolatunk, ahogy szeretnénk, tehát Isten büntet minket valamiért. Isten veled és általad is csodákat tervez. Ne hagyd, hogy akadályozzon ebben a téves bűntudat, hanem engedd, hogy Isten mindent elfogadó szeretete egyre inkább felszabadítson a neki élt hálás életre.

1,26-38: Szinte magunk előtt látjuk a képet, hogy mennyire meglepődhetett Mária, amikor közölte vele az angyal, hogy milyen feladatot szánt neki Isten. Érdekes a választás, mert semmi magyarázat nincs arra, hogy miért éppen ő. De mégis. Isten így látta jónak. Isten biztos volt benne, hogy a választása helyes, még ha sokan akkor és azóta is kétségbe vonták ezt a döntését. Biztos, hogy a te esetedben is volt már olyan meglepetés, amikor Isten nem arrafelé vitt, amerre szerinted logikus lett volna. Sőt, talán éppen az ellenkező irányba. Emlékezz vissza egy ilyenre és gondold végig, hogy visszanézve hogyan foglal az helyet az életedben!

1,39-56: Két leendő kismama négyszemközti (?) örömteli és izgatott beszélgetésébe hallgathatunk itt bele. Lányként talán könnyebben tudod magad beleképzelni ebbe a helyzetbe – társuljon ehhez akár inkább öröm, akár inkább félelem – fiúként talán nehezebben. Egy közös pont azonban nemtől függetlenül van Mária és minden keresztyén között, hiszen a mi életünkben is megszületőben van Krisztus. Napközben a campuson sétálva gondolj bele, mit jelent ez a te életedben! Milyen érzéseket vált ki belőled? Mennyi felelősségérzést és örömet ad számodra ez a tudat, hogy bár lehet nem látják rajtad az emberek, Krisztust hordod magaddal mindenhova.

1,57-80Mi történik itt? Megszületik a gyerek. Csodás dolog. És még? Egy olyan idős párnak születik a gyereke, akik már lemondtak arról, hogy szülők legyenek. Áldás. És még? Az addig néma apa megszólal. Hihetetlen dolog. És még? A szülők már azt is tudják, hogy ez az időskori gyermek nem akárki lesz. De nem is ez a lényeg. Hanem, hogy szerintük ez a csoda is annak a jele, hogy Isten az övéivel van. Régen is, ahogy Zakariás sorolta, de ma is.
Mi történik ma veled? És még? Áss mélyre, hogy mit üzen neked az, ami ma veled történik. Keresztyénként, Istent keresőként lehetőségünk van, hogy mélyebbre lássunk a velünk történő dolgokban!

2,1-20Hogyan kerülnek a pásztorok a karácsonyi történetbe? Talán már megszoktuk, hiszen újra és újra úgy hallunk Jézus születéséről, hogy a pásztorok is ott vannak a jászol mellett. Pedig társadalmi szerepük miatt annyira furcsa, hogy ott vannak, mintha ma az angol királyi pár gyermekének a születésénél az újságok a lényeg helyett inkább arról számolnának be részletesen, hogy a királyi palota frissen felvett takarítónője mit tett a különleges esemény alatt. Miért vannak akkor mégis a történetben? Ha nem vallásos családban nevelkedtél, és nagyon messziről jutottál el Istenhez, akkor rólad szól a pásztorok története. Talán te is csodálkozol, hogy lettél része a mennyei forgatókönyvnek. De ha vallásos családban kerültél közel Istenhez, neked is üzennek a “furcsa” szereplők: Mindegy ki honnan jön – gondolj azokra az évfolyamtársaidra, vagy ismerőseidre, akiket nem tudsz elképzelni egy TALI alkalmon – mindenkinek megvan a helye a karácsonyi történetben, mert Isten rájuk is gondolt, amikor eltervezte, hogy elküldi közénk az Ő Fiát.

2,21-40Simeon és Anna elég kitartóak, nem igaz? Évekig vártak, mire beteljesült az, amit szerettek volna. Különösen Anna, aki el sem hagyta a templomot, hanem Istenre koncentrálva várakozott. Biztos, hogy voltak mélypontok az évek során, amikor Simeon is azt gondolta, hogy talán mégsem éri meg azt a napot, hiszen olyan régóta vár az egész nép a megígért Szabadítóra. De aztán mégis kitartottak a várakozásban és milyen nagy öröm volt megélni a kitartó várakozás gyümölcsét.

Te miben vagy kitartó? Állj meg és nézz vissza, hogy milyen gyümölcsöket hozott a kitartásod!

Vagy nehezedre esik bármi mellett elköteleződni? Akkor próbálj meg kiválasztani valamit, amiben ki tudsz tartani! 🙂 Hidd el, megéri.

2,41-52Volt már olyan, hogy egy istentisztelet, otthoni imádkozás, vagy tábor/konferencia után úgy érezted: Olyan jó volt, de a hétköznapok sajnos nem ilyenek? Mintha szakadék választaná el ezeket a “szent perceket” és a valóságot.

A 12 éves Jézus szavaiban nyoma sincs ennek a csüggedésnek, pedig ő még inkább érezhette magán a feszültséget, hiszen egyszerre volt Isten és ember. Mégis teljes természetességgel tudta egyszer azt mondani a szüleinek: Fontosabb, hogy itt a templomban legyek, minthogy veletek hazamenjek. Aztán engedelmesen haza tudott menni velük. Talán mégsincs akkora szakadék az isteni és az emberi, a mennyei és a földi között. Krisztusban semmiképpen. Kövessük őt, hogy megtanuljuk tőle megélni a hétköznapokban is  a mennyek országát.

3,1-20Igazi megmondó ember ez a Keresztelő János, nem igaz? Viperafajzatok, megtéréshez méltó gyümölcsök? De közben nyitott a megvetett vámszedők és katonák felé is. Ráadásul alázatos is, mert kimondja, hogy ő nem a várva várt Szabadító, csak az útkészítője.

Nem tudom, hogy te Keresztelő János melyik oldalát érzed közel magadhoz: a beszólósat, a mindenki felé nyitottat vagy éppen a nagyon alázatost? Vagy az aszkétát, a mindenről lemondani tudót? Az az érdekes, hogy az üzenete közvetítéséhez, az egyéniségéhez mindegyik vonás hozzátartozott. Az is, ami elsőre ellenmondásnak tűnik. Mi az, amit nem érzel a magadénak ebből, de lehet, hogy ma szükség lenne rá?

3,21-38Neked mennyire fontos az elismerés? A jó jegyek az egyetemen, kedves szavak a barátaidtól, párodtól, vagy a dicséret a szüleidtől: Büszke vagyok rád. Van, akinek ezek mindennél többet jelentenek, de ha nem is tartoznál ebbe a csoportba, valószínűleg neked sem esnek rosszul 🙂

De kaphatunk-e Istentől elismerést, dícséretet? Igen. Ha elkezdted követni Krisztust, ezek az elismerő szavak rád is vonatkoznak: “Te vagy az én szeretett Fiam (/Lányom), benned gyönyörködöm.” A keresztség és a Krisztus mellett való döntésünk által ugyanis eggyé lettünk vele, és Isten úgy tekint ránk – bár bűnösök vagyunk – mint bűntelen, tökéletes gyermekeire. El mered-e hinni, hogy neked is szól Isten örömteli atyai szava? “Gyermekem, büszke vagyok rád.”

4,1-13Ne vígy minket a kísértésbe! Ne is. Miért? Mert nehéz megállni benne. Miért? Mert a Sátán nem valami könnyen ellenállható dologgal környékez meg, hanem valami olyannal, aminek nehezen tudsz ellenállni. Viszont annál nagyobb erőt jelent, ha hittel ellent tudsz állni. Mert Jézus története nemcsak azt bizonyítja, hogy létezik a kísértés, hogy veszélyes, hanem azt is, hogy legyőzhető. Már csak azért is, mert olyan Isten segítségét várhatod, aki maga is megélte, megérezte és ezért teljesen érti, hogy mit is jelent kísértésben lenni. (Zsid 4,14-16). Sőt, a végén kiderül a jó és rossz hír: a kísértés csak egy ideig tart, de aztán visszatér.

Neked mi a kísértésed? Hogy állsz vele? Harcra fel! Csak ne egyedül próbálkozz…

4,14-30Itt valami visszafordíthatatlanul elkezdődik a történetben. A korábbi események talán még annyira nem adtak pletykára okot Jézus falujában, ahol felnőtt – bár egy kapernaumi tette már közszájon forgott – itt a falu haragja elszabadul. Jézusnak menni kell, sőt menekülnie a lincselés elől.

Mindenki életében eljön egy visszafordíthatatlan pont, amikor el kell hagynia a közeget, ahol felnőtt. Valakinek Jézushoz hasonlóan heves az indulás, valakinek kellemes útrabocsátással kezdődik, de így vagy úgy kicsit talán félelmetes, mert ugyanolyan már nem lesz azután. Lehet kicsit bagatelnek hangzik Jézus más tettei mellett, de Jézus ezt a fajta visszafordíthatatlan küszöböt is érted lépte át. Feladata volt a “nagyvilágban”…, hogy megváltson. Ez adhat nekünk is erőt a nagy lépés meghozatalában, és az irány körültetkintő megválasztásában, hogy merre is induljunk mi magunk a “nagyvilágban”.

4,31-37Megszállottság. Ókorinak tűnik a sztori, pedig nem az. Te és én is megtapasztaljuk, érezzük, sejtjük, hogy van egy gonosz szándékú hatalom a földön. Egy istenellenes erő. Valószínűleg nem egy rikoltozó ember képében, hanem sokkal kevésbé élesen. A mi életünk kihívása az, hogy sokkal szebben, rejtettebben, éppen ezért alattomosabban bukkan fel ez az erő. Csak egy érdekes program, csak egy másik fajta megközelítése a spiritualitásnak, csak egy kóstoló….

Érezted-e már, hogy nem minden Istentől jön? Ha igen, akkor milyen érzés volt? Mit kezdtél vele?

4,38-44Legyünk reálisak. A sokaság valószínűleg nem azért akarta marasztalni Jézust, hogy hallgassák, inkább a gyógyítások miatt. Jézus azonban mintha máshogy tekintett volna küldetésére, hiszen még a sokaságnak sem azt mondja: Máshol is kell gyógyítanom. hanem: Máshol is hirdetnem kell az örömhírt. Te mennyire akarsz Jézussal találkozni? Elég a “gyógyító”, kellemes találkozás, vagy többet szeretnél és kíváncsi vagy, mit üzen számodra Jézus?