Október 23-24. Imádság extra

Az imaélet célja nem más, mint az Istennel való kapcsolattartás. Az ima középpontja pedig maga Isten. Ezért imádságaink akkor érik el céljukat, ha nem énközpontúak, hanem Isten-központúak! Az ilyen ápolt Isten-kapcsolatnak sok pozitív hatása van ránk nézve, amik közül most egyet szeretnénk kiemelni: Ez a megnyugvás, az ima felszabadító hatása. A Zsoltárok könyvében sok olyan imádságot találunk, amiben a szentíró minden aggodalmát, félelmét feltárja Isten előtt. Jézusnak is az imádság volt a felszabadulás eszköze, ezt látjuk a Gecsemáné-kertben a könnyek és verejtékek közt imádkozó Jézuson. Először Atyja (és Mt szerint a szűkebb tanítványi köre, a barátai) előtt “kiönti” szívéből mindazt, amitől fél és ami nyomasztja; majd ez felszabadítja arra, hogy alárendelje magát Atyjának! A bűnvallás során ugyanezt a katartikus, megtisztító érzést élhetjük át. Mindez olyan erőt szabadít fel bennünk, amire szükségünk van, amikor erőtlenek vagyunk, és így tesz minket is nagyon erőssé.

Igehirdetéseinket Lukács evangéliuma 22. fejezetének 39-46. versei ihlették.